Amit itt találsz

Gondolatok a bennünket körülvevő világról meghintve egy csipetnyi irodalommal, filozófiával és fizikával.

Friss topikok

  • Vipeszo: "A természet visszatükröződése az emberi tudatban nem valami megmerevedett állapot, nem a valóság ... (2011.05.25. 11:04) Az éjszaka tükre
  • Vipeszo: "Nagyon sokáig, több államban még most is halálbüntetéssel sújtják a gyilkosokat. Ezzel csupán ann... (2011.05.25. 10:53) A Vallásról
  • Vipeszo: Ha pusztán belenézünk a rendszerbe, attól azért nem változik meg, mert lehet, hogy az információ "... (2011.05.25. 10:48) Mi lenne, ha ... ?
  • Vipeszo: "a Lenat-féle Eurisko, ami több matematikai tételt bizonyított be, saját magától tanult meg különf... (2011.05.25. 10:26) A gondolkozás vége
  • metarjuna: Sok sikert a bloghoz! :) (2010.06.12. 08:01) A kert

A gondolkozás vége

Balmung 2010.06.10. 18:01

 Az előző bejegyzés gondolatiságát követve átevezek a kultúra és az ember kapcsolatától a logika és a tudomány, illetve a tudományos alkotó tevékenység közötti házasság mélyebb szemrevételezéséhez, bár megeshet, hogy egy möebius-szalaghoz hasonlóan csak körbe-körbe rohangálok a saját kis belső útvesztőmben, és hosszas fejtegetés után is ugyanoda térek majd vissza, ahonnan elindultam. Lehet, hogy a bejegyzés kissé csapkodó és követhetetlen lesz, és ezt még jobban erősíti a mai nap bevitt Neocitran-mennyiség, amit elfogyasztottam. A fene sem érti...a telet kihúzom komolyabb megfázás nélkül, most meg itt köhögök és szipogok a gép előtt. Hogy még pontosabban leírjam a bejegyzés születésének körülményeit, elárulom, hogy éppen a Leave's Eyes - Vinland Saga c. nagylemezét hallgatom. Aki egy picit is vonzódik a stílushoz, ne hagyja ki

A filozófiatörténet régóta ismer kísérleteket a tudományos alkotásnak logikai fogalmakkal való leírására, sőt a tudományos vívmányok speciális logikájának felfedezésére. Ha jobban belegondolunk, a logika terminusa már önmagában kétségeket ébreszthet a megmagyarázására igyekvő megértő folyamatok és a tudományok, mint a pallérozott elmberi elme kicsúcsosodása közötti szabad átjárás és elkülönítés hitével szemben, mivel, ha jobban belegondolunk, akkor minden tudományt alkalmazott logikának is tekinthetünk. Ez persze még nem azt jelenti, hogy minden tudomány kutatási tárgya a  gondolkodás, annak törvényei és formái. A tudományt azért nevezhetjük logikának, mert gondolati formában ragadja meg a dolgok és folyamatok mozgástörvényeit, mert meghatározott módszert hoz létre tárgyának megértéséhez, és mert a tudományos elméletek alapján meghatározott tárgyakra alkalmaható speciális megismerési módszerek alakulnak ki, ebben az értelemben tehát bármelyik tudomány valamelyik speciális tárgyra alkalmazott logika.
 
De semmiféle logika nem képes leírni a tudományos alkotás folyamatát a maga teljességében, elsősorban azért, mert maga a logika is a megismerés meghatárzott tapasztalati bázisán jön létre, és minden korszakalkotó felfedezés a tudomány területén egyszersmind az emberi gondolkodás logikájában is változást eredményez (ahogy mondjuk az egyén gondolkozása is megváltozhat a tapasztalatszerzés útján). A tudományos eredményekhez vezető emberi gondolkodás egész logikai útját feltárhatjuk, de ez egyáltalán nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy ha ismét ugyanezt az utat követjük, megint feledezünk valamit. Az új törvények feltárásának folyamatát már csak azért sem írhatjuk le logikai fogalmakban, mert az alkotási folyamatnak szerves része az emberi megismerési tevékenység egy olyan aktusa, mint az intuíció. Éppen ezért a tudományos alkotó tevékenység, amely új, elvi jelentőségű elméleteket, törvényeket és tudományos tényeket hoz létre, igen bonyolult folyamat. 
 
Hmm...így ismét átolvasva a fentieket, talán mégsem áll elegendően szilárd lábakon a tény, melyet ez, és az előző bejegyzésem sugall: a tudományos alkotó tevékenység az ember privilégiuma. Mert ugyebár manapság már gépek is vizsgálnak matematikai, fizikai összefüggéseket, tételeket fedeznek fel és bizonyítanak be, és még determinisztikusak is. Még csak nem is mondhatjuk, hogy csupán az emberek által beléjük táplált algoritmusoknak engedelmeskedve működnek...léteznek neurális hálók, amik a tapasztalataik alapján tanulással alakítják a belső szabályozásukat, és ezáltal a problémamegoldó-képességüket. Erre, a saját algoritmusának megváltoztatására képes gépre jó példája mondjuk a Lenat-féle Eurisko, ami több matematikai tételt bizonyított be, saját magától tanult meg különféle társasjátékokat, világbajnokságokat nyert és elkápráztatta a világot. 
 
A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy hol van a gépek helye ebben, a logika és tudományos alkotó tevékenység folyamatát feltáró gondolatsorban? Hol van egyáltalán a mi helyünk a sorban? Nagyképűség lenne feltételezni, hogy a logika, mint fogalom csupán minket jellemezne, viszont ha létezik másfajta logika, akkor az milyen? Ha csak egyfajta úton érhetjük el a logika által vezérelt folyamatok működésének megértését, akkor ez a folyamat meghatározza a feltalálására irányuló törekvéseink kimenetelét, ez viszont már újra a determinizmus, a kazualitás és az eleve elrendelés fogalomköréhez taszít minket mintegy biztosítva, hogy még egy ideig rágódjunk a témán és igyekezzünk egyre jobban sarkallani az elménket, hogy tanuljunk meg másként gondolkozni.
 
Talán merészen el kellene rugaszkodnunk a talajról, és átfordulnunk saját tengelyünk körül a nemdeterminisztikus gondolatiság felé úszva a világegyetem sötét óceánján az emberiség kollektív tudatát használva hajóként.
 

Címkék: filozófia

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://balmung.blog.hu/api/trackback/id/tr792072200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vipeszo 2011.05.25. 10:26:28

"a Lenat-féle Eurisko, ami több matematikai tételt bizonyított be, saját magától tanult meg különféle társasjátékokat, világbajnokságokat nyert és elkápráztatta a világot."

Akarta is ? A győzelem örömöt okozott neki ?

Én mindenesetre várnék addig, amíg ezek a gépek kevésnek találván képességeiket, újabb gondolkodó gépeket alkotnak - saját maguk helyett.

Hasonlít a jelenlegi számítógéptudósok jelenlegi hurráoptimizmusa a hajdani mechanikus materialista szemlélethez, amikor is kitalálták azt, "hogy ha ismernénk minden egyes atom helyzetét és sebességét, akkor...."

Most logikai alaptételekből épülnek fel hatalmas építmények, közeledve az emberi világhoz. Több a költség, mint a haszon, lehetne mondani erre.

Egyenlőre úgy tűnik a cél olyan gépek létrehozása, amelyek az embert legyőzik, vagy megtévesztik, ill. olyan következtetéseket produkálnak, amelyekre egy jó szakember is képes. A probléma az, hogy mire a gépi intelligencia egy foka elterjed, addigra a világ ezen intelligencián már túl is halad és ez pedig nem is képes saját maga ezen túlhaladására jóslatot adni vagy ennek megfelelően alakítani magát.
Lehet persze ilyen ábrándokat is kergetni, de a világ ilyesféle totális automatizálását megakadályozza az erőforrások hiánya, a "haladás" kaotikus jellege, meg a közönséges butaság - szerencsénkre.
süti beállítások módosítása